Kvantumszámok

kvantumszám

atompályák, elektronok jellemzése

Főkvantumszám

Az atompálya nagyságára és energiájára vonatkozik. Egy adott atomban az azonos főkvantumszámú atompályák elektronhéjakat alkotnak. Jele: n, értéke: 1,2,3... (pozitív, egész számok)

Mellékkvantum- szám

Az atompálya alakját és energiáját jellemzi. Egy adott elektronhéjon belül az azonos mellékkvantumszámú atompályák alhélyakat alkotnak. Egy adott atomban az egy alhéjhoz tartozó atonpályák energiája megegyezik. Jele: l, értéke: 1,2,3... n-1

Mágneses kvantumszám

Az atompálya térbeli irányát adja meg, ha az atom mágneses térbe kerül. Minél bonyolultabb alakú az atompálya, annál többféleképpen helyezkedhet el a mágneses térben. Jele: m, értéke: -2,...0,...+2

Spinkvantum- szám

Az elektronok saját mágneses tulajdonságát jellemzi. Ezt a tulajdonságot az elektron az atomból kiszakítva is megtartja. Jele: ms, értéke: +1/2, -1/2

Energiaminimum elve

Az alapállapotú atomban az elektronok mindig a legalacsonyabb energiaszintű atompályákon helyezkednek el. Befolyásolja: az atommag vonzása és az elektronok közti taszítás.

Pauli-féle tilalmi elv

Az atomban nem lehet még 2 olyan elektron sen, melynek mind a 4 kvantumszáma megegyezik. Legalább a spinkvantumszámuk különböző, ezért 1 atompályán max. 2 ellentétes spínű e- tartózkodhat.

Hund-szabály

Egy alhéjon adott számú e- úgy helyezkedik el, hogy közülük minél több legyen párosítatlan (azonos spínű)

Telített, telítetlen

Egy alhéj telített akkor, ha rajta maximális számú e- van, és telítetlen, ha annál kevesebb.

Vegyértékelektron

A belső elektronhéj és a belső lezáratlan alhélyak elektronjai. Ezek vesznek részt a kémiai reakciókban és a kötések kialakításában.

Atomtörsz

Az atommagból és a nem vegyértékelektronok-ból áll